Táplálékuk: fõként földigilisztákból és csigákból áll, de más kisebb állatokat is fogyasztanak, például sáskákat, földön fészkelõ madarak fiókáit, gyíkokat, de néha dögöket vagy lehullott gyümölcsöket is esznek. Idõnként tojások is szerepelnek étlapjukon, de a sünök elõfordulása és gyakorisága alapjában véve a földigiliszták mennyiségétõl függ. Miattuk is pusztul el olyan sok sün az utakon, mivel, fõleg meleg esõk után, a giliszták az aszfaltútra másznak, ahol a sünök könnyen összefogdossák õket.
Szaporodásuk: a sünök évente kétszer, legfeljebb 7 utódot hoznak a világra. A vemhességi idõ mintegy két hónap. A párzásra márciustól júniusig kerül sor. A hím keresi fel a nõstényt, amely kezdetben kerülni próbálja. Minduntalan elszalad, de a hím addig próbálkozik, míg a nõstény le nem lassul. A hátulról közeledõ hímet egy darabig még hevesen ellöki magától, de a pár hamarosan elkezd körbe-körbe forogni. Ez az "üldözés" órákig is eltarthat, és nyilvánvalóan ahhoz szükséges, hogy a nõstény felkészüljön a párzásra. Ha készen áll, lelapítja tüskéit, testét leengedi a földre, hátsó lábait pedig kissé megemelve hátraterpeszti. Ekkor bekövetkezhet a párzás, ami ugyan csak másodpercekig tart, de egymás után többször is megismétlõdhet. A hím egy idõvel megkeményedõ nyákdugót hagy hátra a hüvelyben, amely késõbb kilökõdik; ennek nyilván az a szerepe, hogy egy darabig meggátolja a többi hímet a párzásban. Hosszú idõn át uralkodott az a tévhit, hogy a nõstény sün hegyes tüskéi miatt párzáskor a hátán fekszik. A tüskék a kölykök születésekor sem okoznak még problémát, mivel ekkor még lágyak. Az utódok zárt szemmel jönnek a világra, csak kb. kéthetes korukban nyitják ki. Eleinte fehér tüskéik ekkor kezdenek sötétedni és keményedni. Elsõ útjaik alkalmával éles, kissé madárszerû füttyök segítségével tartják a kapcsolatot anyjukkal. Ha a nyár második felében születnek, gyakran nem érik el a sikeres átteleléshez szükséges minimális méretet, amely mintegy 700 grammos testtömeget jelent, bár ez az érték attól is függ, hogy az adott helyen milyen hosszú és kemény a tél. A magas szaporulat biztosítja a faj fennmaradását, még akkor is, ha a kis sünök gyakran nem élik túl a telet. Biztos, hogy az effajta veszteségek kevésbé befolyásolják az állományok alakulását, mint a rendszeres gázolások. A sün a tízéves kort is elérheti.
