Favourite fruits

MANDARIN

SZŐLŐ

KIWI

RIBIZLI

KÓKUSZ

ANANÁSZ

SZILVA

MÁLNA

FEKETE SZEDER

KAJSZIBARACK

Shakespeare LXXV. szonett

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér

s tavaszi zápor fűszere a földnek;

lelkem miattad örök harcban él,

mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;

csupa fény és boldogság büszke elmém,

majd fél: az idő ellop, eltemet;

csak az enyém légy, néha azt szeretném,

majd, hogy a világ lássa kincsemet;

arcod varázsa csordultig betölt,

s egy pillantásodért is sorvadok;

nincs más, nem is akarok más gyönyört,

csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,

részeg vagyok és mindig szomjazom.

So are you to my thoughts as food to life,

Or as sweet-season'd showers are to the ground;

And for the peace of you I hold such strife

As 'twixt a miser and his wealth is found;

Now proud as an enjoyer, and anon

Doubting the filching age will steal his trea- sure;

Now counting best to be with you alone,

Then better'd that the world may see my plea- sure:

Sometime, all full with feasting on your sight,

And by and by clean starved for a look;

Possessing or pursuing no delight,

Save what is had or must from you be took.

Thus do I pine and surfeit day by day,

Or gluttoning on all, or all away.

Feleki László - Csillagok az égen

Ragyogott felettük a csillagos ég, miközben egymás kezét szorongatták, és mély sóhajok közepette néztek egymásra. Házibálon ismerkedtek meg alig néhány órája. A táncnak már vége volt, s most együtt sétáltak a hideg, tiszta éjszakában.
Tíz perc múlva már megcsókolták egymást, további fél óra múlva a fiú bevallotta a lánynak, hogy az első tánclépések óta szereti, a lány pedig kissé vonakodva viszontszerelméről biztosította a fiút. A fiú ujjongva kiáltotta:
— Lehoznám néked a csillagokat az égről!

Eredetibb ajánlat nem jutott eszébe, de ezt szépnek és beváltnak tartotta. A lány felkapta a fejét:
— Melyiket? — kérdezte mosolyogva.
A fiú vállat vont.
— Akármelyiket!
— Mégis melyiket?
A fiú elnevette magát. Kis csacsi — gondolta magában —, romantikus vagy és követelődző, de nagyon csinos.
— Például azt! — mutatott föl.
— Isten ments, azt ne!
— Miért ne?
— Sajnos, éppen a Szíriuszt választotta. Huszonhatszor nagyobb a hősugárzása, mint a Napé. Ha elkövetné azt a könnyelműséget, hogy lehozná, minden gőzzé változna idelent. Mi is.
— Az kínos lenne.
— Még szerencse, hogy nem az S Doradust választotta.
— Miért, drágám?
— Mert az, ha jókedvében van, félmilliószor fényesebb a Napnál, vagyis ha a lábaim elé tenné, az egész Föld elpárologna.
A fiú egy kicsit kedvetlenné vált.
— Magának semmi se jó. És az ott?
A lány rázta a fejét.
— Nem jó. Éppen a Wolff háromszázötvenkilenc felé mutatott, talán nem is tudatosan. Az viszont nulla egész nulla nulla négy százalékkal gyengébb fényű a Napnál. Ha lehozná, még a levegő is megfagyna.
A fiú legyintett.
— Ahhoz túl könnyen vagyunk öltözve. Mit szólna ahhoz a szép vörös csillaghoz?
— Az Antares? Hová tenné? Akkora, hogy sokmillió nap férne el benne. És különben is messze van.
— Mutasson akkor egy közeli csillagot.
— Tessék, ott az Alfa Centauri. Egy macskaugrásnyira van, alig több, mint négy fényévnyire.
— Ha megvár, lehozom.
— Jó. Ha az űrhajója másodpercenként százkilométeres sebességgel megy, akkor huszonnégyezer év alatt meg is járja oda-vissza.
— Az nem jó, holnap be kell mennem dolgozni.
— Hol dolgozik?
— A Totó-áruházban, a kalaposztályon. És maga?
— Az Asztrofizikai Intézetben.
A fiú bólintott, majd hűlésére hivatkozva röviden búcsúzott. ,,Mik vannak, és hogy kell vigyázni” — mormogta hazafelé menet.

A lány még egy darabig elgondolkozva bámulta a csillagokat, s volt egy olyan halvány érzése, hogy talán kár volt teljesen elvenni a fiú kedvét. Egy kis csillagot, talán egy kisbolygót lehozhatott volna neki.

Poem

Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok,

néma barátod, rabszolgád vagyok,

alázatos és bizalmas barát,

aki nem kér semmit, csak néz és imád,

és nem akar lenni csak általad,

csak az árnyéka annak, ami vagy.

/Szabó Lőrinc/

Iron Maiden - Fear of the dark

Iron Maiden - Wasting love

Iron Maiden - No more lies