Május első vasárnapja

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

/Dsida Jenő - Hálaadás/

Ballagás

"És érezzék egy kézfogásról rólad,

hogy jót akarsz, és te is tiszta jó vagy,

s egy tekintetük elhitesse véled:

szép dolgokért élsz, és érdemes élned."

- Váci Mihály

Idő

Képzelj el egy bankot, ahol minden reggel 86.400,- Ft kerül a számládra. Ez minden este nullázódik, akármennyit használtál fel belőle a nap folyamán. Mit lehet tenni? Természetesen használd fel mindent!
Mindannyiunknak van egy ilyen bankja. Ez az IDŐ. Minden reggel 86.400 másodperccel vagyunk gazdagabbak. S minden este nullázódik, elveszik, akármennyit is használtunk fel céljaink eléréséhez. Soha nem marad egyensúlyban. Soha nem lesz több egyetlen másodperccel sem. Minden új nap új számlát nyit nekünk, és minden új este felégeti a maradékot. Ha elmulasztod felhasználni az aznapi betéted értékét, elveszik. Soha nem kapod vissza. Nem íródik jóvá másnap. A jelenben kell élned a mai betétet használva. Befektetni, hogy a lehető legtöbbet tudj vásárolni egészségből, boldogságból, sikerből! Az óra forog. Csináld ma a lehető legtöbbet!

Címlapfotó

DOWN

Dalszöveg

Sing Sing - Szárnyalok

Fekszem a földön
Nézek az égre fel.
Sűrű csend van,
Az éjszaka átölel.
S érzem, ahogy hív.
Álomba ringat,
És lassan felemel.
Repít az ég felé,
Hagyom had vigyen el.
Érzem, egyre csak hív.

Szállok a tengerek fölött,
Járok a csillagok között,
Szárnyalok!

Házak, városok,
Ma mindent itt hagyok!
Egy hosszú útra indulok!
Vissza ne várjatok,
Hívnak a csillagok,
Az álmok szárnyán szárnyalok!

Fekszem a földön,
De a testem messze jár.
A hegyek csúcsán,
A felhök között száll.
Mindent elérhetek...
A Napot a Holdat és minden Csillagot.
A képzelet szárnyán bárhova eljutok,
És mindent elérhetek.

Szállok az óceán fölött,
Járok a csillagok között,
Szárnyalok!

Házak, városok,
Ma mindent itt hagyok!
Egy hosszú útra indulok!
Vissza ne várjatok,
Hívnak a csillagok,
Az álmok szárnyán szárnyalok!

Rám tör a hajnal
És újra elragad.
Széttép mindent,
És semmi nem marad!
Bárcsak ébren tarthatnám,
Az álmokat...

Házak, városok,
Ma mindent itt hagyok!
Egy hosszú útra indulok!
Vissza ne várjatok,
Hívnak a csillagok,
Az álmok szárnyán szárnyalok!

Házak, városok, (Házak,Városok)
Ma mindent itt hagyok! (Mindent itt hagyok)
Egy hosszú útra indulok! (Indulok!)
Vissza ne várjatok, (Ne várjatok)
Hívnak a csillagok, (Hívnak a csillagok)
Az álmok szárnyán szárnyalok! (Szárnyalok!)

Az álmok szárnyán szárnyalok....

Leave out all the rest